Kezdőlap   Autószerviz   Olajcsere

Olajcsere
Olajcsere

Az olajszint ellenőrzése

Az motorolaj szintjét az olajcsere idejétől függetlenül, rendszeresen ellenőriznünk kell, ugyanis a legkorszerűbb gépkocsikra is jellemző lehet a természetes motorolaj fogyasztás. Ha a gépkocsi műszercsoportjába nem építettek motorolaj szint kijelzőt, akkor a nívópálcán 1000 kilométerenként (fogyás esetén gyakrabban) javasolt a szintet ellenőrizni.

Utántöltés

A mai 20000 – 30000 km olajcsere ciklusú autókban érezhetőbb a természetes motorolaj fogyása. Utántöltéskor érdemes a már betöltött olajtípust használni. Ha ilyen olaj nem áll éppen rendelkezésre, akkor a konstruktőr által előírt viszkozitású olajt töltsük utána.

Folyamatosan növekszik azoknak gépkocsiknak a száma, ahol a gyártó különleges motorolajt ír elő, éppen ezért azt érdemes az autóban tartani.

Amit a motorolajokról tudni érdemes

A motorolajakat két összetevőre bonthatjuk. Alapolajra és adalékra. Az alapolaj ásványi eredetű, vagy szintetikus lehet. Az úgynevezett. rész-szintetikus (semi synthetic) motorolajok is ásványi alapúak, de tartalmaznak szintetikus összetevőket. A korszerű motorolajnak számos elvárásnak kell maradéktalanul megfelelnie. A motorolajjal szemben támasztott követelmények egyike, hogy képes legyen feloldani a felületekre felrakódott szennyeződéseket, melyek a működés során képződtek. Követelmény az is, hogy a szilárd szennyeződéseket tartsa lebegésben és ne engedje azokat a szűkebb furatokban, hornyokban lerakódni.

Feltétel továbbá, hogy a működés során létrejövő savas kémhatású termékeket közömbösítse, valamint a kopásgátló, súrlódáscsökkentő és a korrózió gátló hatás. Elvárás a motorolajtól még, hogy az égés során keletkezett hő nagy részét elszállítsa, habzásgátló képessége legyen és akadályozza meg az un. fekete iszap kialakulását a katalizátorral szerelt autókban. Észrevehetjük, hogy igen sokrétű feladata van a motorolajnak.

A motorolaj kőolaj, vagy szintetikus alapolajokat tartalmaznak, mára már elképzelhetetlenek az adalékaik nélkül. A legszélesebb körben a súrlódást csökkentő motorolaj adalék kerül felhasználásra. A fejlesztések a motorhajtó anyag-takarékos (fuel economy) olajok előállítása irányába folynak. Az üzemanyag megtakarítás kb. 1-3% jelent, ami gyakorlatilag alig észrevehető. Ezek a motorolajok a finom illesztésű, modern, motorokba valók. Általában API SJ teljesítményszinttel. Fejlesztéskor cél az oxidációs katalizátorok aktivitásának védelme, a kipufogógáz utókezeléssel ellátott gépkocsik koromterhelésének csökkentése. Európában és az USA-ban is szigorú előírások szabályozzák egy-egy olajtípus forgalomba hozhatóságát, így a fejlesztés sajnos nem egyszerű feladat.

Igen költséges menettesztekkel és fékpadi mérésekkel kell igazolni a gyártóknak a motorolajak teljesítményszintjét. Ebből következik, hogy a motorolajjal szemben támasztott paraméterenként értendő követelményeknek elsősorban a vezető olajtársaságok kenőanyagai tudnak eleget tenni – persze ők azok akik ezt meg is tudják fizettetni vevőikkel! A motorolaj kutatás és fejlesztés észrevehető célja az olajcsere ciklus növelése és a periódusonként felhasznált motorolaj mértékének redukálása.

A ásványi olajból előállított és részben szintetikus, vagy a szintetikus motorolajok közötti verseny nem dőlt még el. A felmerülő igényeket jelenleg teljesen kielégítik a rész-szintetikus olajok, ugyanakkor az olaj gyártók saját kínálatuk növelésére full szintetikus olajokat is forgalmaznak. Ezeket sajnos ugyanúgy kell adalékolni, mint a kőolaj származékú kenőanyagokat, viszont magas ára mellett konkrét előnyeik is vannak. Kedvező tulajdonságai a kedvező folyáspont, a kis mértékű illékonyság, a stabilitás és a bio- lebonthatóság. Ezért a következő évtized a szintetikus motorolajok elterjedését hozhatja. Ez azonban függ a autógyárak fejlesztési elképzeléseitől. A motorolaj kutatás során ma olyan eredmények születnek, melyek tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűntek.

A motorolaj főbb jellemzői:

Viszkozitás

Legelőször frissítsük fel, hogyan definiáltuk a viszkozitást fizika órán. A folyadékok folyási képessége, olyan mértékszám, mely megmutatja a folyadék a folyással szemben milyen ellenállást fejt ki adott hőmérsékleten. Hétköznapi nyelven minél nagyobb egy folyadék viszkozitása, annál nehezebben folyik. Az olajok viszkozitása jelentősen függ a hőmérséklettől: A motorolaj hőmérsékletének növelésével egyre hígabbá válik. A motor kenése miatt azonban elengedhetetlen, hogy a motorolaj, egy meghatározott viszkozitási intervallumban maradjon. Hidegindításkor a motorolajnak nem szabad dermedtnek lennie, de a legmelegebb ponton se legyen túlságosan hígfolyós. Dermedt motorolajt nehezen szállítja az olajszivattyú, hígfolyós motorolaj nem tud kellő vastagságú stabil kenőfilmet képezni a súrlódó felületek között.

A gépkocsi motorolajok viszkozitás szempontból a következők lehetnek:

  • egyfokozatú (monograde)
  • többfokozatú (multigrade)
  • energiatakarékos többfokozatú (energy conserving; EC)

Egyfokozatú motorolaj

Egyfokozatú a motorolaj, ha viszkozitása vagy csak hideg, vagy csak meleg tulajdonságokra van sorolva. Az ilyen olajoknak a felhasználás területe a környezeti hőmérséklet vonatkozásában igen korlátozott: pl. a SAE 30 jelű motorolaj felhasználását a gyártó 0°C foknál alacsonyabb külső hőmérsékleten nem ajánlja, ugyanakkor a SAE 20W jelű motorolajt pedig 0°C-nál magasabb hőmérsékleten nem ajánlott alkalmazni. Az egyfokozatú motorolaj előfordulása személygépkocsikban jelentéktelen. Magyarországon a kontinentális éghajlat miatt egyfokozatú motorolajból télen is és nyáron is különböző viszkozitásút kellene használnunk.

Többfokozatú motorolaj

A többfokozatú (multigrade) motorolajok ugyanúgy megfelelnek az előírt hideg és meleg viszkozitási osztályokban leírt követelményeknek. Címkéjén egy hideg és egy meleg viszkozitási osztály szerepel, pl. SAE 5W-40. Többfokozatú motorolajok között is vannak olyan szűk viszkozitási termékek mint pl. SAE 20W-20. Ezek felhasználhatóságát csak igen szűk hőmérséklet intervallumon javasolják a gyárak. A 20W-20 esetében a Volkswagen -10 és +15°C között ajánlja. A széles viszkozitási határú olajok, mint például a SAE 0W-40, vagy a SAE 5W-40, amelyek extrém sarkvidéki és trópusi éghajlaton is kielégítő tulajdonságokat mutatnak.

Mi lehet a különbség a SAE 10W-60 és a SAE 20W-40 olaj között?
Nézzük a 10W-60 -as motorolajt.

Alacsony hidegoldali viszkozitással rendelkezik (10W), ergo hidegben is hozzávetőlegesen híg marad. Magas melegoldali viszkozitással is rendelkezik, így magas hőmérsékleten is megmaradnak kenési tulajdonságai. A SAE 20W-40 motorolaj hidegoldali viszkozitása SAE 20W, így sűrűbb, viszkózusabb az olaj hidegben. Melegoldali viszkozitása SAE 40, ezért a hőmérséklet növekedésére folyékonyabbá válik. Ilyen motorolajt érdemes alkalmazni az kopottabb motorokban. Hidegindításkor a nagyobb csapágyhézagokban „elfér” a sűrűbb olaj. Az elhasználtabb csapágyakból a 10W-s “vékony” olaj lehet, hogy kifolyik, így vegyes súrlódás alakulhat ki az ideális hidrodinamikus kenés helyett.

A motor kopogásos járása mellett, valószínűleg a motor olajfogyasztása is megnövekedne, főleg a felmelegedési fázisban. Jól látszik, hogy az alkalmazható motorolaj viszkozitását nem csak a külső hőmérséklettől, hanem a motor kopottságától is függővé tesszük.

Olajfogyasztás

Milyen mértékben befolyásolja a kenőanyag a motorolaj fogyasztását? Három tényező együttes hatása által fogyhat a kenőanyag a motorból:

  • külső tömítetlenségek miatt
  • belső tömítetlenségek miatt
  • a motorolaj párolgási vesztesége miatt

A motor külső tömítettség hiba általában az idősebb, sokat futott, vagy a szakszerűtlenül javított motorokat érintik. A gépkocsi alatti olajcseppek árulkodnak erről a hibáról. Érdemes hetente szemrevételezni, mi a helyzet a motortető alatt. Ha a motort a közelmúltban javították, vagy részlegesen meg is bontották, érdemes eleinte gyakrabban ellenőrizni. Legtöbb esetben szerelési hiba miatt szivárog a motorolaj: a le nem tisztított tömítő felület, vagy a nyomatékkulcs hiánya okozhat ilyen jelenséget. A nem megfelelő nyomatékra meghúzott szelepfedél, vagy karter pár nap, vagy hét után olyan mértékben vetemedik el, hogy még egy új tömítéssel is csak ideiglenesen szüntethető meg a motorolaj szivárgása.

A motor belső tömítetlenségének feltárása már nem ennyire egyszerű.

A motorban két helyen “szökhet” meg a motorolaj:

  • a szelepszárak mellett
  • a dugattyúgyűrűk mentén

Mindkét esetben, már a beindítás utáni pillanatokban enyhe kékes füst jelzi ezt a hibát. A szelepszár szimmeringek futásteljesítménytől függetlenül 6-8 év alatt elöregszenek. Szelepszár tömítetlenséget okoz, ha a motorolaj teljesítményszint alacsony, ugyanis a szelepekre ráéghet az olajsár. A dugattyúgyűrűk mentén kialakult tömítetlenséget lényegesen költségesebb javítani. A motor szétszerelése nélkül célműszerekkel állapítható meg (sűrítési nyomás és veszteségmérés). Otthon is megvizsgálhatjuk, hogy milyen mértékű a kartergáz.

Járó motor mellett az olajbetöltő fedelet lecsavarva meggyőződhetünk a kartergáz, így a dugattyúgyűrű kopás mértékéről. Ha intenzív gázképződést tapasztalunk, akkor ez a kopott dugattyúgyűrűk miatt van.

Erős motorolaj fogyasztású gépkocsik esetében, ideiglenes segítség lehet egy kissé vastagabb, viszkózusabb olaj. Ez a megnövekedett hézagokban jobban megmarad. A sűrűbb motorolajt a kopott dugattyúgyűrűk jobban le tudják húzni a hengerfalról és a szelepszárak mellett is kevesebb szökik el. Ezzel sajnos a motorjavítást nem kerülhetjük el. A jó állapotú motorba azonban nagyon veszélyes sűrű motorolajt tölteni, mert az nem tud eljutni a legszűkebb kenésre szoruló résekbe.

 
ELÉRHETŐSÉG
Hívjon minket bizalommal! Visszaszámláló!