Kezdőlap   Autószerviz   Olajcsere

Olajcsere
Olajcsere

Az olajcsere mikor esedékes?

Egy egy olajcsere periódus nagyban függ a jármű igénybevételétől és típusától, a különbségek pedig elég széles skálán mozognak. Általánosságban véve egy hétköznapi használatú személyautó esetén a legutóbbi olajcsere után egy évvel illetve 15.000 km-rel érdemes újra cserélnünk, amelyik hamarabb elérkezik. Ezt azonban számos tényező befolyásolja, így érdemes olykor magunk ellenőriznünk az olajszintet, hogy nyomon tudjuk követni, mikor esedékes az olajcsere a mi esetünkben?

Olajcsere periódust befolyásolja:

  • kocsink évjárata: természetesen egy idősebb autónál még rövidebb olajcsere periódussal kell számolnunk
  • az autó márkája: az európai gyártók az utóbbi időben egyre magasabb olajcsere ciklusra törekszenek, míg a japán márkák a klasszikus 15.000 km-kénti periódust nem igyekeznek kitolni
  • üzemanyag és motor típusa: a különféle működési rendszerekben más tényezők jelentenek veszélyt. A benzines motor rendszeresen nagy hőmérséklet emelkedést jelent magas fordulatszámon, amíg a dízel használatakor sokkal nagyobb a szennyeződés lerakódás mértéke. Természetesen elektromos autók esetén az olajcsere problémájával nem kell megközdeni.
  • kenőolaj minősége: a motorolaj számos feltételnek kell megfeleljen, így ha szeretnénk minél inkább kitolni az olajcsere periódust, nem érdemes rajta spórolni. Az olajcsere hozott olajjal általában pont azért kényes kérdés, mert a műhely ebben az esetben nem tudja szavatolni a motor hibátlan működését.
  • gépjármű mérete: jobban mondva a betöltött olaj mennyisége. Minél nagyobb a folyadék űrtartalma, annál jobban eloszlik a molekulák közt a súrlódáscsökkentés feladata, és hosszabb a motorolaj élettartama.
  • vezetési stílus: Minél vadabbul vezetünk, annál nagyobb igénybevételnek tesszük ki mind a motort, mind az olajat. A sok gyorsulás, előzgetés mellett hamarabb lesz szükség olajcserére is.
  • autó használata: Sajnos tagadhatatlan, hogy az olajcsere városi használat mellett gyakrabban szükséges, mivel a rendszeres és sok gyorsulás, fékezés, hidegindítás, rövid távok, hegymenet és dugóban araszolás sokkal inkább megterheli az alkatrészeket és a motorolajat, mint egy egyenletes fordulatszám az autópályán.

Olajcsere tanácsok

A szervizekben egy autó olajcsere ár magában foglal egy átvizsgálást is, illetve az olajcsere menete is a műhely eszközparkjával, szakszerűen történik. Míg korábban az olajcsere házilag is könnyen elvégezhető művelet volt, ma már cseppet sem javallott. A különféle olajfajták, minősítési előírások bonyolítják a választást, a kevert olaj pedig többet árt, mint használ. Emellett a szűrő helye is változó, akár azonos autómárka sorozaton belül is eltérő lehet, a szerelési hibák vagy egy rosszul megválasztott szűrő pedig csak tetézik a költségeinket. Az olajcsere Budapest XXII. kerületi Cool-Mobil műhelyében megfelelő körültekintéssel és szakismerettel történik.

olajcsere-olajszűrő-háttér2

Amit azonban jó, ha magunk végzünk otthon, az az olajszint ellenőrzés. A legtöbb autótulajdonos ugyan betéve tudja a kocsija típusára előírt tizenöt, húsz vagy huszonötezer kilométernyi olajcsere periódust, ám ezeket az általánosan megadott értékeket mindenképp igazítanunk kell a saját felhasználási szokásainkhoz és vezetési körülményeinkhez.

Éppen ezért a kocsi igénybevételétől függő gyakorisággal, de érdemes odafigyelnünk az olaj fogyására akkor is, ha már régóta használjuk az autót, hiszen az idő múlásával változik a jármű teherbírása. Az olajszint ellenőrzése egy pár perces rutinművelet, és a legkönnyebb módja, hogy egy esetleges meghibásodásra fény derüljön, mielőtt nagy baj lenne. Ha az olajcsere nyomás kritikusan alacsonyra süllyed, semmiképpen ne vezesse az autót! Ha nyomon tudja követni az olajszint változását, a rendszeres szervízlátogatások során könnyedén be lehet ütemezni mind időben, mind anyagilag egy olajcserét akár a műszaki vizsga, vagy éves klímatisztítás alkalmával egybekötve.

  1. Az olajszint ellenőrzése

Az motorolajat szintjét az olajcsere idejétől függetlenül érdemes rendszeresen ellenőriznünk. A legkorszerűbb gépkocsikra is jellemző lehet a természetes motorolaj fogyasztás, melyet befolyásol többek között a mi egyedi vezetési stílusunk és a kocsi igénybevételének módja. Ha a gépkocsi műszercsoportjába nem építettek motorolaj szint kijelzőt, akkor a nívópálcán 1000 kilométerenként javasolt a szintet ellenőrizni. Jelzett fogyás esetén gyakrabban, illetve soron kívül indokolt egy ellenőrzés, ha olajfoltot fedezünk fel a kocsi alatt.

  1. Utántöltés

A mai 20000 – 30000 km olajcsere ciklusú autókban érezhetőbb a természetes motorolaj fogyása. Utántöltéskor érdemes a már betöltött olajtípust használni. Ha ilyen olaj nem áll éppen rendelkezésre, akkor a konstruktőr által előírt viszkozitású és minősítésű olajat töltsük utána. Szükség esetén, kérje bátran műhelyünk segítségét a választásban!

Folyamatosan növekszik azon gépkocsik a száma, ahol a gyártó különleges motorolajt ír elő, éppen ezért azt érdemes az autóban tartani.

olajcsere-háttér1

Motorolaj választáskor tudni érdemes

A motorolajakat két összetevőre bonthatjuk. Alapolajra és adalékra. Az alapolaj ásványi eredetű, vagy szintetikus lehet. Az úgynevezett. rész-szintetikus (semi synthetic) motorolajok is ásványi alapúak, de tartalmaznak szintetikus összetevőket. A korszerű motorolaj számos elvárásnak kell maradéktalanul megfeleljen.

Mit tud tehát a motorolaj?

  • képes feloldani a felületekre felrakódott szennyeződéseket, melyek a működés során képződtek
  • a szilárd szennyeződéseket lebegésben tartja, és nem engedi azokat a szűkebb furatokban, hornyokban lerakódni
  • közömbösíti a működés során létrejövő savas kémhatású termékeket
  • kopásgátló, súrlódáscsökkentő és a korrózió gátló hatású
  • az égés során keletkezett hő nagy részét elszállítja
  • habzásgátló képességű
  • megakadályozza az un. fekete iszap kialakulását a katalizátorral szerelt autókban

olajcsere-kenőolaj-háttér6

A motorolaj kőolajokat, vagy szintetikus alapolajokat tartalmaznak, mára már elképzelhetetlenek az adalékaik nélkül. A legszélesebb körben a súrlódást csökkentő motorolaj adalék kerül felhasználásra. A fejlesztések a motorhajtó anyag-takarékos (fuel economy) olajok előállítása irányába folynak. Az üzemanyag megtakarítás kb. 1-3% jelent, ami gyakorlatilag alig észrevehető. Ezek a motorolajok a finom illesztésű, modern, motorokba valók, általában API SJ teljesítményszinttel. Fejlesztéskor cél az oxidációs katalizátorok aktivitásának védelme, a kipufogógáz utókezeléssel ellátott gépkocsik koromterhelésének csökkentése. Európában és az USA-ban is szigorú előírások szabályozzák egy-egy olajtípus forgalomba hozhatóságát, így a fejlesztés sajnos nem egyszerű feladat.

Igen költséges menettesztekkel és fékpadi mérésekkel kell igazolni a gyártóknak a motorolajak teljesítményszintjét. Ebből következik, hogy a motorolajjal szemben támasztott paraméterenként értendő követelményeknek elsősorban a vezető olajtársaságok kenőanyagai tudnak eleget tenni – persze ők azok, akik ezt meg is tudják fizettetni vevőikkel! A motorolaj kutatás és fejlesztés észrevehető célja az olajcsere ciklus növelése és a periódusonként felhasznált motorolaj mértékének redukálása.

Az ásványi olajból előállított és részben szintetikus, vagy a szintetikus motorolajok közötti verseny nem dőlt még el. A felmerülő igényeket jelenleg teljesen kielégítik a rész-szintetikus olajok, ugyanakkor az olaj gyártók saját kínálatuk növelésére full szintetikus olajokat is forgalmaznak. Ezeket sajnos ugyanúgy kell adalékolni, mint a kőolaj származékú kenőanyagokat, viszont magas áruk mellett konkrét előnyeik is vannak. Kedvező tulajdonságuk a kedvező folyáspont, a kis mértékű illékonyság, a stabilitás és a bio- lebonthatóság. A következő évtized a szintetikus motorolajok elterjedését is hozhatja, ez azonban függ az autógyárak fejlesztési elképzeléseitől. A motorolaj kutatás során ma olyan eredmények születnek, melyek tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűntek.

A motorolaj főbb fizikai jellemzői:

Viszkozitás

Legelőször frissítsük fel, hogyan definiáltuk a viszkozitást fizika órán. A folyadékok folyási képessége, olyan mértékszám, mely megmutatja a folyadék a folyással szemben milyen ellenállást fejt ki adott hőmérsékleten. Hétköznapi nyelven minél nagyobb egy folyadék viszkozitása, annál nehezebben folyik. Az olajok viszkozitása jelentősen függ a hőmérséklettől: A motorolaj hőmérsékletének növelésével egyre hígabbá válik. A motor kenése miatt azonban elengedhetetlen, hogy a motorolaj, egy meghatározott viszkozitási intervallumban maradjon. Hidegindításkor a motorolajnak nem szabad dermedtnek lennie, de a legmelegebb ponton se legyen túlságosan hígfolyós. Dermedt motorolajt nehezen szállítja az olajszivattyú, hígfolyós motorolaj nem tud kellő vastagságú stabil kenőfilmet képezni a súrlódó felületek között.

A gépkocsi motorolajok viszkozitás szempontból a következők lehetnek:

  • egyfokozatú (monograde)
  • többfokozatú (multigrade)
  • energiatakarékos többfokozatú (energy conserving; EC)

motorolaj-háttér5

  1. Egyfokozatú motorolaj

Egyfokozatú a motorolaj, ha viszkozitása vagy csak hideg, vagy csak meleg tulajdonságokra van sorolva. Az ilyen olajoknak a felhasználás területe a környezeti hőmérséklet vonatkozásában igen korlátozott: pl. a SAE 30 jelű motorolaj felhasználását a gyártó 0°C foknál alacsonyabb külső hőmérsékleten nem ajánlja, ugyanakkor a SAE 20W jelű motorolajt pedig 0°C-nál magasabb hőmérsékleten nem ajánlott alkalmazni. Az egyfokozatú motorolaj előfordulása személygépkocsikban jelentéktelen. Magyarországon a kontinentális éghajlat miatt egyfokozatú motorolajból télen is és nyáron is különböző viszkozitásút kellene használnunk.

  1. Többfokozatú motorolaj

A többfokozatú (multigrade) motorolajok ugyanúgy megfelelnek az előírt hideg és meleg viszkozitási osztályokban leírt követelményeknek. Címkéjén egy hideg és egy meleg viszkozitási osztály szerepel, pl. SAE 5W-40. Többfokozatú motorolajok között is vannak olyan szűk viszkozitási termékek mint pl. SAE 20W-20. Ezek felhasználhatóságát csak igen szűk hőmérséklet intervallumon javasolják a gyárak. A 20W-20 esetében a Volkswagen -10 és +15°C között ajánlja. A széles viszkozitási határú olajok, mint például a SAE 0W-40, vagy a SAE 5W-40, amelyek extrém sarkvidéki és trópusi éghajlaton is kielégítő tulajdonságokat mutatnak.

  1. Összehasonlítva

Mi lehet a különbség a SAE 10W-60 és a SAE 20W-40 olaj között?
Nézzük a 10W-60 -as motorolajat.

Alacsony hidegoldali viszkozitással rendelkezik (10W), ergo hidegben is hozzávetőlegesen híg marad. Magas melegoldali viszkozitással is rendelkezik, így magas hőmérsékleten is megmaradnak kenési tulajdonságai. A SAE 20W-40 motorolaj hidegoldali viszkozitása SAE 20W, így sűrűbb, viszkózusabb az olaj hidegben. Melegoldali viszkozitása SAE 40, ezért a hőmérséklet növekedésére folyékonyabbá válik. Ilyen motorolajt érdemes alkalmazni az kopottabb motorokban. Hidegindításkor a nagyobb csapágyhézagokban „elfér” a sűrűbb olaj. Az elhasználtabb csapágyakból a 10W-s “vékony” olaj lehet, hogy kifolyik, így vegyes súrlódás alakulhat ki az ideális hidrodinamikus kenés helyett.

A motor kopogásos járása mellett, valószínűleg a motor olajfogyasztása is megnövekedne, főleg a felmelegedési fázisban. Jól látszik, hogy az alkalmazható motorolaj viszkozitását nem csak a külső hőmérséklettől, hanem a motor kopottságától is függővé tesszük.

olajcsere-újratöltés-háttér4

Olajfogyasztás

Milyen mértékben befolyásolja a kenőanyag a motorolaj fogyasztását? Három tényező együttes hatása által fogyhat a kenőanyag a motorból:

  • külső tömítetlenségek miatt
  • belső tömítetlenségek miatt
  • a motorolaj párolgási vesztesége miatt

A motor külső tömítettség hiba általában az idősebb, sokat futott, vagy a szakszerűtlenül javított motorokat érintik. A gépkocsi alatti olajcseppek árulkodnak erről a hibáról. Érdemes hetente szemrevételezni, mi a helyzet a motortető alatt. Ha a motort a közelmúltban javították, vagy részlegesen meg is bontották, érdemes eleinte gyakrabban ellenőrizni. Legtöbb esetben szerelési hiba miatt szivárog a motorolaj: a le nem tisztított tömítő felület, vagy a nyomatékkulcs hiánya okozhat ilyen jelenséget. A nem megfelelő nyomatékra meghúzott szelepfedél, vagy karter pár nap, vagy hét után olyan mértékben vetemedik el, hogy még egy új tömítéssel is csak ideiglenesen szüntethető meg a motorolaj szivárgása.

A motor belső tömítetlenségének feltárása már nem ennyire egyszerű.

A motorban két helyen “szökhet” meg a motorolaj:

  • a szelepszárak mellett
  • a dugattyúgyűrűk mentén

Mindkét esetben, már a beindítás utáni pillanatokban enyhe kékes füst jelzi ezt a hibát. A szelepszár szimmeringek futásteljesítménytől függetlenül 6-8 év alatt elöregszenek. Szelepszár tömítetlenséget okoz, ha a motorolaj teljesítményszint alacsony, ugyanis a szelepekre ráéghet az olajsár. A dugattyúgyűrűk mentén kialakult tömítetlenséget lényegesen költségesebb javítani. A motor szétszerelése nélkül célműszerekkel állapítható meg (sűrítési nyomás és veszteségmérés). Otthon is megvizsgálhatjuk, hogy milyen mértékű a kartergáz.

Járó motor mellett az olajbetöltő fedelet lecsavarva meggyőződhetünk a kartergáz, így a dugattyúgyűrű kopás mértékéről. Ha intenzív gázképződést tapasztalunk, akkor ez a kopott dugattyúgyűrűk miatt van.

Erős motorolaj fogyasztású gépkocsik esetében, ideiglenes segítség lehet egy kissé vastagabb, viszkózusabb olaj. Ez a megnövekedett hézagokban jobban megmarad. A sűrűbb motorolajt a kopott dugattyúgyűrűk jobban le tudják húzni a hengerfalról és a szelepszárak mellett is kevesebb szökik el. Ezzel sajnos a motorjavítást nem kerülhetjük el. A jó állapotú motorba azonban nagyon veszélyes sűrű motorolajt tölteni, mert az nem tud eljutni a legszűkebb kenésre szoruló résekbe.

 
ELÉRHETŐSÉG
Hívjon minket bizalommal! Visszaszámláló!

Az oldalunkon cookiekat használunk.

A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Bővebben